A tavasszal ültetett csemeték megeredését a rügyek duzzadása jelzi. Ha ez még nem kezdődött el, segítsünk rajtuk ismételt öntözéssel, és a törzsükre lazán felcsavart újságpapírral, amit sokszor nedvesítünk. A növekvő korban lévő gyümölcsfáink hajtásai közül is metsszük ki tőből a korona belsejébe növő, és az ikerhajtásokat. Az elvirágzott gyümölcsfák magházainak duzzadásából következtethetünk arra, mennyi virág termékenyült meg. Kielégítő termésmennyiségre számíthatunk már 25-30%-nál is.
A gyümölcsfák és a gyümölcstermő cserjék most vannak a legerősebb növekedés szakaszában. Sok tápanyag, és ezek között főleg nitrogén szükséges a sejtek, szövetek felépítéséhez. Az évi nitrogénműtrágya-adag második harmadát most juttassuk ki. A gyümölcsöskert talajára 4-5 dkg/m2 nitrogéntartalmú műtrágyát szórjunk ki, és rögtön kapáljuk, vagy gereblyézzük bele a talajba, így feloldódik, és le tud szivárogni a gyökerekkel átszőtt talajrétegbe. A sziromhullás után az őszibarack, kajszi, mandula, cseresznye és meggyfákat sok károsítótól kell megvédeni, a permetlevet gondosan állítsuk össze a megfelelő növényvédőszerekből.
Az árnyéki gyeppótlók erősen megindultak a növésben (borostyán - Hedera, meténg - Vinca, orbáncfű - Hypericum, stb.). Áprilisban még ültethetünk fenyőféléket és örökzöld cserjéket, ezután már csak augusztusban van erre lehetőségünk.
Már szaporíthatók tőosztással a páfrányfélék, az évelőket még ne bolygassuk, különösen a kora tavaszi virágzásúakat ne. Ha a dália és kánnagumókat nem hajtattuk elő, hozzuk elő a téli tárolóhelyről, letisztogatás után szaporítsuk, ha szükséges (a dáliagumón hagyjunk szárat), és kiültethetjük szabadföldbe. A gumók nagyságától függően az ültetési mélység 15-20 cm.
Kitelepíthetjük a szabadba az eddig szobában tartott citromfácskákat. Legjobban a félárnyákos helyet kedvelik, növekedésük ilyenkor gyorsul, tehát sűrűn tápoldatozzuk őket. Az elvirágzott cserepes hortenziát is kiültethetjük a kertbe, védett, félárnyékos helyre. Engedjük visszahúzódni az elnyílott meghajtatott hagymás vagy gumós növényeket, öntözésüket mérsékeljük, majd szüntessük be. Ha teljesen elszáradt a lombjuk, szedjük ki őket a földből, és megtisztítva tároljuk az őszi kiültetésig.
Ha szobanövényeink gyökere sűrűn benőtte a földlabdát, átültethetjük nagyobb edénybe. Csak egy-két cm-rel nagyobb új cserép szükséges, mert a túl nagy tenyészedényben pangóvíz keletkezik, amit a gyökér nem tud felvenni, ezáltal gyökérrothadás léphet fel. Az átültetéshez fontos, hogy fertőzésmentes földkeveréket használjunk. Vágjuk vissza az ép részig a rothadó gyökereket, majd faszénporral szórjuk be a vágási felületet. Szobanövények átültetésekor észlelhetünk rothadást, vagy más betegséget a gyökérzeten. A beteg részeket eltávolítva rázzuk ki a földet a gyökerek közül, és a növényt ültessük el új, friss földbe és edénybe. Keverjünk tiszta folyami homokot is a növények földjébe (1 rész homok, 3 rész föld arányban).
Frissítsük fel az erkély vagy ablakládák földjét is, és a ládát tisztítsuk meg a tavalyi szennyeződéstől. A kúszónövények (Scindapsus, Phylodendron, stb.) hosszú, megnyúlt hajtásaiból dugványt vághatunk, és ezt vízben gyökereztethetjük.
Közeledik az Anyák Napja is! Nincs is jobb érzés, mikor kertünkből szedett virágcsokorral köszönthetjük szerető édesanyánkat!