Minden amit a gyümölcsfáról tudni kell

Gyümölcsfák vásárlási tudnivalói

A gyümölcsfák vásárlásakor nagyon sok kérdés merül fel. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre próbálunk meg most választ adni, több témakörre osztva a könnyebb áttekintés érdekében.

Fajtaválasztás

Már itt eldőlhet számunkra a következő 10-20 év termése, mivel ez az egyik fontos kérdés, amit alaposan körbe kell járnunk.

Első körben azt kell megnéznünk milyen a kertünk talaja (kötött, agyagos, homokosabb, humusz tartalom, talaj kémhatás, stb), milyen időjárási tényezők (széljárás, csapadék mennyisége és eloszlása, fagyos napok száma, fagyzugos-e a terület, stb). Amint ezekkel nagyjából tisztában vagyunk akkor térhetünk rá arra a kérdésre, hogy milyen gyümölcs félét (alma, körte, cseresznye, naspolya, birs, stb) ültessünk. Vannak olyanok amik jobban érzik magukat kötöttebb talajokon, vannak amiknek meszesebb talajok kellenek például, de sokáig lehetne még sorolni.

Következő körben kell foglalkoznunk az örök dilemmával: önbeporzó (öntermékeny), vagy önmeddő (porzófajtát igényel)-e a fajta amit kiválasztottunk. A kertünk mérete illetve az ültetni kívánt darabszám alapból eldönti ezt a kérdést általában. Kisebb kertekbe kevesebb fa fér, ezért ide inkább öntermékenyeket válasszuk. Fontos szempont lehet még a leendő fáinknak a mérete illetve az, hogy mennyi és milyen növényvédelmet szeretnénk megvalósítani a fa vagy fák élete során.

Konténeres vagy szabadgyökeres növényt válasszunk?

Általában ez a másik fontos kérdés a gyümölcsfák vásárlásánál. Nézzük meg néhány közös pontban a legfontosabb érveket mellettük.

	Konténeres növény	Szabadgyökeres növény
Életkor	Legalább 2-3 éves növény	Általában 1 vagy max. 2 éves növény
Gyökérzet	Kész, általában sérülésmentes gyökérzet	Minden esetben sérült gyökérzet
Méret	A törzs mérete szabályozott	Változó a mérete
Korona	Mindig van korona	Sok esetben korona nélküli
Ár	Drágább a minősége és az életkora miatt	Rendszerint olcsóbb
Fejlődés	Gyorsabban fejlődik, hamarabb hoz termést	Lassabban és nehezebben fejlődik

 

Konténeres növény esetében az eredés szinte teljesen biztos. Itt már egy sértetlen gyökérzetű növényről beszélünk, ami hosszabb időn át megfelelően tudott fejlődni. Az első 1 évben csak a koronaalakításra kell figyelni, utána már várható, hogy termést is láthatunk a fán.

Szabad gyökerű növény esetében mindenképpen sérült gyökérzetű növényről beszélünk. Emiatt szükség van legalább egy minimális mértékű gyökérmetszésre (törött/roncsolt részek levágása, friss vágási felület kialakítása a jobb vízfelvétel miatt). Az első 1-2 évben a megfelelő gyökérzet és a koronaforma kialakítása legyen a célunk.

Az egyes fák kiválasztásának szempontjai

Ha az előző két témakörön sikerült átjutnunk, akkor kell alaposan megvizsgálnunk a kiválasztott fáinkat.

• Nézzük meg az oltás helyét
• Keressünk sérülésekre utaló jeleket
• Nézzük meg a koronát látunk-e rajta száradásokat, feketedő foltokat.
• A gyökérzet erőteljes-e, vannak-e hajszálgyökerei.

Ültetési tudnivalók

Ültetőgödör: Mint minden más növény esetében itt is nagyon fontos a megfelelő méretű gödör kiásása. Mivel a legtöbb embernek nincs elég ideje a „nagykönyv” szerinti gödröt elkészíteni az ültetés előtt, így mi egy kicsit hétköznapibb elvet ismertetnénk. Az ültetésnél a gyökérzet méretéhez igazítsuk a gödör méretét. A gyökér szélességénél legalább 20-30cm-el szélesebb és nagyságánál legalább 20-30cm-el mélyebb gödröt ássunk ki kiindulásnak. Az nem jó ha a gyökerek szorulnak vagy feltekerednek az ültetőgödör falán.  Ha van rá lehetőség akkor jó minőségű és lazább szerkezetű földet is tegyünk a kiásott földhöz. Ezáltal segítjük a gyökerek könnyebb és gyorsabb fejlődését.

Tápanyag: Trágya vagy műtrágya lehet általában, de vannak egyéb tápanyagok (mész, vas, stb) melyek szükségesek a növények megfelelő fejlődéséhez. Trágya esetén célszerű azt az ültetőgödör aljába helyezni és legalább 10-20 cm földdel takarni mielőtt a növény a gödörbe kerülne. A többi fajta tápanyagot keverhetjük általában a beültetésnél használt földhöz is.

Ültetési mélység: Oltvány növények esetében az oltási felület mindig látszódjon ki a talajból! Magonc eredetű növény esetében pedig legalább addig legyen földben a gyökérzet, mint ameddig korábban volt a faiskolában/beszerző helyen.

Karózás: Nagyon fontos eleme az ültetésnek. Ilyenkor tudjuk a gyökerek sérülése nélkül lehelyezni a karót a megfelelő pozícióba és mélységbe. Ha lehetőségünk van rá legalább 2 vagy 3 karót használjunk fánként. Valamint 2-3 évig hagyjuk ott a fejlődő növény mellett.

Víz: Az egyik fontos tényező a növények életében. Már az ültetéskor is –szárazabb időben főleg- jó alaposan öntözzünk. Először a gödör alját, majd ha készen vagyunk a gödröt is. Ezt nevezzük úgy, hogy „beiszapoljuk” a növényt. Azért van erre szükség, hogy a gyökerek közé bemossuk a laza talajt és ne legyen túl sok levegő a gyökerek között.

Gondozás

Gyümölcsfák ültetése után nagyon fontos a gondozás megvalósítása. Ennek 3 fő pontja van: öntözés, metszés, növényvédelem. Ezeket részleteznénk a következőkben.

Öntözés: Nagyban függ a mértéke az időjárástól, de törekedjünk a rendszeres vízellátás biztosítására. Csapadékosabb időjárás esetén a mennyiségtől függően kell (sok csapadék esetén rövidebb időre el is hagyható). Friss ültetés után 1-2 hétig legalább másfél naponta 10L-nek megfelelő mennyiségű vizet juttassunk ki. Később heti 1-2 alkalomra csökkenthetjük ezt. Szárazabb időszakban (nagy melegben, csapadékszegény időszakban) heti 2 alkalommal öntözzünk. Télen, ha nincs hó és eső sem hosszabb ideig, akkor is kell öntözni, de mértékkel (1 hónapban max. 2-3 alkalommal, mikor a talaj nem fagyott).

Metszés: Már az ültetést követően is foglalkozzunk a megfelelő koronaforma kialakításával. Egy megfelelő módon végzett metszéssel akár 20-30%-os termésnövekedést is el lehet érni. Mindezen túl törekedjünk a szellős korona szerkezetre, mert ezáltal mérsékelni tudjuk a gombás megbetegedések kialakulását. Minden gyümölcsfajtának megvan a leggyakrabban használt korona formája, de gyakorlatilag bármelyik gyümölcsfánál kialakítható bármelyik koronaforma.

Növényvédelem: A mai szélsőségesen változó időjárási tényezők mellett valamilyen fokú növényvédelemre szükség lehet. Ez alatt nem mindig csak a kémiai növényvédelmet kell érteni, mint azt sokan gondolják. Már a régi időkben is használtak különböző növénykivonatokat a különböző betegségek, illetve károsítók megelőzésére/megállítására. Manapság pedig egyre nagyobb teret kapnak a növénykivonatok mellett a különböző mikrobiológiai szerek is. Ezek hasznos élő szervezetek melyek természetes ellenségei a kórokozóknak, kártevőknek.

Aki csak biológiai megoldásban gondolkodik és kerülné a kémiai szerek alkalmazását, annak törekednie kell arra, hogy minél változatosabb legyen a kertje. Erre azért van szükség, hogy a kertünkbe csalogassuk és ott is tartsuk a hasznos szervezeteket, melyek segítenek nekünk a megoldásban. Rovar problémáinkat leggyakrabban a madarak, vagy a katicák oldják meg. Gombák ellen a szellős korona, a levélfelületek mielőbbi leszáradásának elősegítésével tudunk a leghatékonyabban védekezni. A talajban lakó káros gombák ellen pedig léteznek már olyan gombatörzsek melyek elpusztítják a számunkra károsakat. Az átállás több évet is igénybe vehet, mire beáll egy egészséges egyensúly a hasznos és káros szervezetek közt.

Fontos tudni, hogy biológiai szereknél is illetve a kémiai permetszereknél sincs 100%-os hatású megoldás. Törekedjünk a számunkra legjobb megoldás megtalálására.