Az esték egyre kellemesebbek, a nap is későn nyugszik. A fárasztó munka után jó megpihenni a teraszon, madárcsicsergésben, hűs, gyenge szélben. A kajszi és az őszibarack sok gyümölcsöt fejlesztenek kedvező virágzás után. Nagyon fontos kiritkítani a gyümölcsöket, hogy a termőrügyek kifejlődhessenek a következő évben is. A ritkítás akkor jó, ha minden szomszédos gyümölcs között elférne egy harmadik is. Ezt végezzük szakaszosan, 2-3 napos időközökben egy-két ágról tisztítva a gyümölcsöket. Addig folytassuk a munkát, amíg a kajszi és az őszibarack csonthéja megkeményedik.
Ritkítsuk meg az alma- és körtefák termését is. Az egy csomóban fejlődő gyümölcskezdemények közül a 2-3 legfejlettebbet neveljük fel. Ha a ritkításhoz ollót használunk, a megmaradók nem sérülnek. Szamócaszedés során a gyümölcsöket ne tépjük, hanem kocsánnyal együtt csípjük le a tőről. Csak száraz gyümölcsöt szedjünk, a nedves gyümölcs gyorsan rothadni kezd. A szürkerothadás kórokozóit terjeszthetik a töveken maradt, romlásnak indult gyümölcsök, ezeket is fontos leszedni. A szállításra váró gyümölcsöket helyezzük el lapos rekeszben, műanyag tálcán, közben óvjuk a közvetlen napsütéstől és a túlzott felmelegedéstől.
A szamócát teljes érésben szüreteljük, mert nem utóérő gyümölcs. Az őszibarackot több jelentős kártevő ellen permetezzük, ezek: a keleti gyümölcsmoly hernyói, a kaliforniai és szilvapajzstetű lárvái, a hamvas őszibarack-levéltetvek és a takácsatkák. Figyeljünk az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időre, főleg a korai fajtáknál. A kajszit és a mandulát a keleti gyümölcsmoly, a pajzstetvek, a gnomónia és a varasodás ellen permetezzük, a szilvát és a ringlót a szilvamoly, a pajzstetvek, a takácsatkák és a levélbetegségek ellen. Kéregmoly ellen is kezeljük a törzset. A mogyoróormányos elpusztítása érdekében kezeljük a mogyoróbokrokat is a gyümölcsfák molykártevői ellen használt permetlével. 10 nap múlva ismételjük meg a permetezést. Ha első virágaik elhervadtak, metsszük meg ismét rózsáinkat (a teahibrideket és a folytonnyílókat is), ne túl rövidre, hogy gyorsabban kifejlődhessen a következő virágot hozó hajtás. Csípjük le a futórózsák elnyílott virágait is. Öntözzük rendszeresen őket, és figyeljünk a tápanyag-utánpótlásra, ezzel serkenteni tudjuk a másod-, illetve a folyamatos virágzást. Legfontosabb tápanyag a kálium, de vegyes műtrágyát is adhatunk. Védekezzünk a rózsáknál és a díszcserjéknél a levéltetvek és a levéldarazsak ellen is. Keresztes virágú dísznövényeinknél (díszkáposzta - Brassica, daravirág - Draba, tatárvirág - Iberis, ternye - Alyssum) figyeljük a káposztapoloskák megjelenését. Sárgásvörös színű, fekete rajzolatú lárvák vagy a kifejlett egyed ellen permetszerrel védekezhetünk. Gladióluszt még ültethetünk, a késői, ősz eleji virágzásra tervezünk, szükség esetén, ősszel takarhatjuk fóliával. Ehhez azonban nagy gumókat ültessünk, amik hamar virágot fejlesztenek. Június elején még saját nevelésű vagy vásárolt palántákból beültethetjük erkélyünket. A magasabb évelők közül érdemes az elvirágzott szarkaláb (Delphinium), zergeboglár (Trollius), és küllőrojt (Erigeron) szárát 15 cm-rel a föld felett visszavágni. Ekkor új hajtásokat nevelnek, és ha jól gondozzuk, és kedvező az időjárás, még egyszer virágozhatnak. Ha nincs elég helyünk, az alacsony évelők közül a gyeppótlók terjedő tövei legyökeresedve problémát jelenthetnek. A fölösleges hajtásokat érdemes levágni, és hobbiházban vagy hidegágyban gyökereztetni. Ez a hónap a fő virágzási ideje az íriszeknek. Virágzás után tőosztással lehet szaporítani: ezeket neveljük egy évig cserépben, vagy szaporítóládában.